A kiskörei vízlépcsőt 38 éve 1974-ben adták át és akkor kezdték meg a tározó tó első ütemének duzzasztását. Néhány évvel később a második duzzasztást követően alakult ki a mai Tisza-tó, a 127 km2-en elterülő 33 km hosszú ökoparadicsom. Az Észak-alföldi régióban Kiskörétől észak-keletre húzódó 104 km2 vízfelület hazánk második legnagyobb tava a Balaton után. Egyedülálló módon a mesterséges tó hossztengelyében folyik az élő Tisza elválasztva egymástól a két nagy nyíltvízet az Abádszalóki Attila-öblöt és az északi oldalon a folyó jobb partján található Sarudi-medencét.
A tavon 62 km2 hajózható nyílt víz van, 42 km2-t pedig részben vízinövényzet nőtt be, ahol felejthetetlen csónaktúrákat lehet tenni a vadregényes szigetek, félszigetek között húzódó lagunákon. A tó mintegy harmada a Tiszafüredtől észak-keletre fekvő rész, természetvédelmi terület, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. Madárrezervátuma 1999 óta a világörökség része ami csak szervezett túra keretében idegenvezetővel látogatható.
A 13 tóparti település közül Tiszafüred, az Attila-öböl partján lévő Abádszalók község (2005 óta város) valamint a Heves megyei Poroszló fejlődött a legdinamikusabban. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy Tiszafüreden néhány éve átadták a termálhotelt ami télen-nyáron fogadja a pihenni és a gyógyúlni vágyókat. Az Abádszalóki Attila-öböl pedig a legalkalmasabb a vízisportok űzésére és mivel a tó nyugati végén fekszik a legközelebb van a fővároshoz valamint a közleben lévő nagyvárosokhoz így Egerhez, Szolnokhoz, Debrecenhez. Poroszlón pedig 2012 nyarán nyitotta meg kapuit a Tisza-tó vendégfogadó központjának is tekinthető Ökocentrum. A négyszintes főépület 2600 m2-en, kilátóval a tóra, kiállító termekkel és 735.000 liter össztérfogatú édesvízi földalatti akváriumokkal várja a látógatókat. A parkja pedig mintegy 10 ha-on mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy eddig rejtett természeti csodáit.
Annakidején amikor a tervező asztalon megálmodták a Tisza-tavat a látványterveket még megtöltötték a vitorlások is. A valóságban azonban elég nehezen vert gyökeret ez a sport, mivel a meder előkészítésénél tarvágással írtották az erdősávokat, ligeteket arra számítva, hogy a végső duzzasztás után mintegy 3-4 méteres víz borítja majd ezeket a részeket is. Az első duzzasztás után az alacsony vízállás és a zátonyokon a sündisznó tüskéihez hasonlóan meredező tuskók sokadalma elriasztotta a vitorlázókat.
Amikor aztán kissé megemelték a vízszintet azonnal megjelentek a kisebb jollék, katamaránok és a szörfösök is akik elsősorban az Abádszalóki Attila-öbölben és a Sarudi medencében próbálkoztak . A Tisza II víztározó – mert az átadás után még jónéhány évig így hívták – vízszintje változó amit a hajózásnál figyelembe kell venni . A nyári vízmagasságot minden év májusában állítja be a Vízügy. Ilyenkor a tározót felduzzasztják, majd október közepétől fokozatosan leengednek mintegy 120-160 centimétert. Így aztán a téli hónapokban a nagyobb zátonyok is szárazra kerülnek. Négy-öt évente előfordul, hogy a tavaszi Tiszai árvízek során akár több méterrel is megemelkedik a tó vízszintje és ilyenkor a kikötőket, a parti létesítményeket elárasztja a víz ami miatt akár hetekkel is később kezdődhet a vízes szezon a hajózás a Tisza-tavon.
Szerző: Lengyel György
Tisza-tó Sarudi- és Abádszalóki-medence
